Automatikus hőmérséklet-ellenőrzés: hogyan működik?
Szenzor, adatrögzítés, riasztás: lépésről lépésre, hogyan működik az automatikus hűtő- és fagyasztóhőmérséklet-ellenőrzés, és mennyi kézi munkát vehet le a válladról.
Bemész reggel az egységbe, odalépsz a hűtőhöz, megnézed a hőmérőt, majd felírod az értéket a hőmérsékleti naplóba.
Néhány órával később ugyanez megismétlődik.
Ha több hűtő és fagyasztó van, végig kell menni mindegyiken.
Ez a hűtőhőmérséklet ellenőrzésének hagyományos módja.
De mi történik a két ellenőrzés között?
Ha reggel megfelelő volt a hőmérséklet, délután pedig szintén megfelelő értéket látsz, abból még nem feltétlenül tudod, hogyan alakult a hőmérséklet a köztes időszakban.
Éjszaka pedig akár 8–12 óra is eltelhet úgy, hogy senki nem néz rá a berendezésekre.
Erre ad másfajta megoldást az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés.
A hűtőben vagy fagyasztóban elhelyezett szenzor folyamatosan méri a hőmérsékletet, a rendszer pedig meghatározott időközönként regisztrálja a mért adatokat. Az értékek automatikusan tárolódnak, visszakereshetők, és eltérés esetén a rendszer riasztást küldhet.
De hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Nézzük végig lépésről lépésre.
Mi az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés?
Az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés lényege, hogy a hűtő vagy fagyasztó hőmérsékletének figyeléséhez nem szükséges minden egyes mérési adatot embernek leolvasnia és kézzel rögzítenie.
A rendszer alapja egy hőmérséklet-érzékelő szenzor.
A szenzor a hűtőben, fagyasztóban vagy más ellenőrizendő térben helyezkedik el, és folyamatosan méri a hőmérsékletet.
A mért értékeket a rendszer meghatározott időközönként regisztrálja.
Így idővel nem néhány egymástól független mérési pont keletkezik, hanem egy olyan adatsor, amelyből látható a hőmérséklet változása is.
Ez fontos különbség.
Egy hagyományos hőmérő azt mutatja meg:
hány fok van most?
A hőmérséklet-monitoring rendszer ennél többre adhat választ:
hogyan alakult a hőmérséklet az elmúlt órákban vagy napokban?
Hogyan működik a hőmérséklet-monitoring lépésről lépésre?
Elsőre bonyolult technológiának tűnhet, pedig felhasználói oldalról a cél éppen az ellenkezője: minél kevesebb feladatot adjon.
1. A szenzor folyamatosan méri a hőmérsékletet
A folyamat a hűtőben vagy fagyasztóban kezdődik.
Az elhelyezett hőmérséklet-érzékelő folyamatosan méri a környezet hőmérsékletét.
Ehhez nem kell a munkatársnak odamennie.
Nem kell megnyomnia egy gombot.
Nem kell leolvasnia a kijelzőt.
A mérés a háttérben történik.
Ez különösen fontos olyan időszakokban, amikor senki nincs az egységben.
Éjszaka.
Hétvégén.
Ünnepnapokon.
A hűtő működik, a szenzor pedig továbbra is figyeli a hőmérsékletet.
2. A rendszer meghatározott időközönként regisztrálja az adatokat
A folyamatos mérés és az adatrögzítés nem pontosan ugyanaz.
A szenzor folyamatosan mér, a rendszer pedig a beállításoknak megfelelő időközönként regisztrálja a mérési adatokat.
Ez azért fontos, mert így hosszabb időszak hőmérsékleti adatai is visszakereshetők.
Nem csak egy pillanatnyi értéket látunk.
Láthatjuk például, hogyan változott a hőmérséklet az éjszaka folyamán.
3. Az adatok automatikusan bekerülnek a rendszerbe
Itt jelenik meg az automatizálás egyik legnagyobb előnye.
A munkatársnak nem kell a mért értéket külön átírnia egy papírra vagy digitális naplóba.
A mérési adat bekerül a rendszerbe.
Automatikusan.
Ez két külön munkafázist is érint:
a mérést és az adatrögzítést.
A hagyományos rendszerben mindkettő emberi munkát igényel.
Szenzoros hőmérséklet-monitoring esetén ezek jelentős része automatizálható.
4. A rendszer figyeli az eltéréseket
Az adatok gyűjtése önmagában még nem elég.
Egy jó hőmérséklet-felügyeleti rendszernek nemcsak azt kell tudnia, hogy mennyi volt a hőmérséklet.
Azt is fel kell tudnia ismerni, amikor a beállított feltételekhez képest eltérés történik.
Tegyük fel például, hogy egy berendezésnél a meghatározott értékhez képest emelkedni kezd a hőmérséklet.
A rendszer ezt érzékeli.
5. Eltérés esetén riasztás érkezhet
Itt válik igazán hasznossá az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés.
Ha csak adatokat gyűjtünk, akkor utólag nagyon pontosan meg tudjuk nézni, mi történt.
De egy meghibásodásnál ennél fontosabb lehet, hogy mikor szerzünk róla tudomást.
Ha a rendszer a beállított feltételek alapján eltérést észlel, riasztást küldhet.
Így nem szükséges folyamatosan megnyitni a rendszert és nézegetni a hőmérsékleti adatokat.
Ha minden rendben van, a rendszer dolgozik a háttérben.
Ha valami figyelmet igényel, jelez.
Miért nem ugyanaz a napi kétszeri mérés és a folyamatos hőmérséklet-figyelés?
Tegyük fel, hogy egy hűtőt reggel 7 órakor ellenőrzöl.
A hőmérséklet megfelelő.
A következő ellenőrzés 15 órakor történik.
A hőmérséklet akkor is megfelelő.
Ez két adatpont:
- 7:00 – megfelelő
- 15:00 – megfelelő
De mi történt a köztes nyolc órában?
Egy folyamatosan működő hőmérséklet-érzékelő ennél részletesebb képet adhat.
Ha például 10 órakor nyitva maradt a hűtő ajtaja, a hőmérséklet emelkedni kezdett, majd az ajtó becsukása után fokozatosan visszaállt, a két kézi mérésből akár semmit sem látnánk az egész eseményből.
A folyamatos mérés adataiból viszont kirajzolódhat a változás.
Ezért nem egyszerűen arról van szó, hogy a rendszer elvégzi ugyanazt a két mérést az ember helyett.
Egészen más mennyiségű információ áll rendelkezésre.
Mire jó a hőmérsékleti grafikon?
Elsőre talán úgy tűnhet, hogy egy grafikon csak látványosabb formája ugyanannak az adatnak.
Pedig ennél többet tud.
Ha egymás után látod a regisztrált értékeket, észreveheted a folyamatokat.
Például:
- stabil-e a berendezés hőmérséklete,
- mikor kezdődött egy eltérés,
- mennyi ideig tartott,
- visszaállt-e a megfelelő működés,
- ismétlődik-e valamilyen probléma.
Ez karbantartási szempontból is hasznos információ lehet.
Egy berendezésnek nem feltétlenül kell egyik pillanatról a másikra teljesen meghibásodnia.
Előfordulhat, hogy a működése fokozatosan változik.
A hőmérsékleti adatok időbeli alakulása ilyenkor sokkal informatívabb lehet, mint néhány kézzel rögzített pillanatfelvétel.
Mi történik éjszaka a hűtőkkel és fagyasztókkal?
Talán ez az egyik legfontosabb kérdés.
A munkatárs munkaideje véget ér.
A hűtőé nem.
Ha az egység este bezár, és másnap reggelig senki nincs a helyszínen, a hűtők és fagyasztók több órán keresztül emberi felügyelet nélkül működnek.
Egy hagyományos kézi ellenőrzési rendszerben ebben az időszakban nincs új mérési adat.
A következő ellenőrzés akkor történik, amikor valaki újra megérkezik.
A szenzoros hőmérséklet-figyelés viszont közben is működik.
Folyamatosan mér.
Meghatározott időközönként regisztrál.
És eltérés esetén jelezhet.
Ez különösen fontos lehet olyan élelmiszeripari egységeknél, ahol jelentős értékű hűtött vagy fagyasztott készletet tárolnak.
Miért lehet különösen fontos a hőmérséklet-monitoring ott, ahol több hűtő és fagyasztó működik?
Egy olyan élelmiszeripari egységben, ahol hűtő- és fagyasztóberendezések vannak, jelentős értékű alapanyag, félkész termék vagy késztermék lehet egyszerre a berendezésekben.
Este bezár az egység.
A készlet viszont ott marad.
Ha éjszaka valamelyik berendezésnél probléma történik, nagyon nem mindegy, hogy erről rövid időn belül értesül valaki, vagy csak másnap reggel derül ki.
A hőmérséklet-monitoring természetesen nem javítja meg a meghibásodott berendezést.
De lehetőséget adhat arra, hogy hamarabb tudomást szerezz a problémáról és intézkedj.
Ezért érdemes nemcsak azt kiszámolni, mennyibe kerül a monitoring rendszer.
Azt is:
mekkora értékű készlet van a hűtőidben és fagyasztóidban, valamint – ha van – a fagylaltpultban egy átlagos napon?
Ez különösen szezonális időszakban lehet érdekes.
Egy fagyizóban egy nyári hétvégén, egy cukrászdában ünnepek előtt, egy étteremben vagy főzőkonyhán pedig egy nagyobb készletfeltöltés után egészen más érték lehet a berendezésekben, mint egy átlagos napon.
Ezért a hőmérséklet-monitoring értékét nemcsak a szenzor árához érdemes viszonyítani.
Azt is érdemes megnézni, mit felügyel a rendszer.
Mennyi munkát lehet automatizálni a hűtőhőmérséklet ellenőrzésével?
Az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés másik előnye a munkaidő.
Egyetlen hűtő kézi ellenőrzése nem hosszú.
De ezt a műveletet rendszeresen ismételni kell.
Ha például hat hűtőt és fagyasztót ellenőriztek naponta kétszer, és egy ellenőrzés a leolvasással, odalépéssel és rögzítéssel együtt átlagosan két percet vesz igénybe, akkor:
6 × 2 × 2 perc = napi 24 perc.
365 nappal számolva:
146 óra évente.
Ez több mint 18 darab nyolcórás munkanap.
Ha a munkatárs teljes óraköltsége például 4 000 Ft:
146 × 4 000 Ft = 584 000 Ft munkaidőköltség évente.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden emberi ellenőrzés megszüntethető.
Azt viszont nagyon jól megmutatja, hogy az ismétlődő, néhány perces feladatok éves szinten már jelentős munkaidőt jelenthetnek.
Hogyan számold ki a saját egységednél?
Ehhez mindössze öt adat szükséges:
- hány hűtőt és fagyasztót ellenőriztek,
- naponta hányszor történik ellenőrzés,
- átlagosan hány percet vesz igénybe egy berendezés ellenőrzése és az adat rögzítése,
- évente hány napon működik az egység,
- mennyi a feladatot végző munkatárs teljes óraköltsége.
Ezekből kiszámítható, hogy évente hány munkaórát és hozzávetőlegesen mekkora munkaerőköltséget fordítotok a kézi hőmérséklet-ellenőrzésre.
Így már nem érzés alapján kell eldönteni, hogy megéri-e automatizálni a folyamat egy részét.
Hőmérsékletmérés és HACCP-dokumentáció egyszerre
Az automatizálás egyik legnagyobb előnye, amikor ugyanaz a folyamat több feladatot is kiszolgál.
A szenzor méri a hőmérsékletet.
A rendszer regisztrálja az adatot.
Az adat tárolódik.
Szükség esetén visszakereshető.
Így a hőmérséklet-figyelésből egyben dokumentáció is keletkezik.
Nem kell először elvégezni a mérést, majd külön adminisztrációs feladatként létrehozni a hozzá tartozó nyilvántartást.
A mérési folyamat és a dokumentálás összekapcsolódik.
Ez az a pont, ahol a HACCP-digitalizálás valóban időt tud megtakarítani.
Nem a papírt cseréljük le egy képernyőre.
Egy olyan munkafolyamatot automatizálunk, amely korábban rendszeres emberi közreműködést igényelt.
Mit érdemes tudnia egy automatikus hőmérséklet-figyelő rendszernek?
Ha ilyen rendszerben gondolkodsz, nem érdemes csak magát a szenzort nézni.
A szenzor csak a rendszer egyik része.
Folyamatos hőmérsékletmérés
A szenzor feladata, hogy folyamatosan figyelje az adott hűtő, fagyasztó vagy más berendezés hőmérsékletét.
Automatikus adatrögzítés
A rendszer meghatározott időközönként regisztrálja a mért adatokat, így azok később is rendelkezésre állnak.
Visszakereshető hőmérsékleti adatok
Fontos, hogy ne csak az aktuális értéket lásd.
A korábbi hőmérsékleti adatoknak is visszakereshetőknek kell lenniük, hiszen éppen ebből látható, hogyan alakult a hőmérséklet egy adott időszakban.
Riasztás hőmérsékleti eltérés esetén
A monitoring egyik legnagyobb értéke, hogy ne neked kelljen egész nap a kijelzőt figyelni.
Ha probléma van, a rendszer jelezzen.
Több hűtő és fagyasztó kezelése
Egy élelmiszeripari egységben jellemzően nem egyetlen hűtő működik.
Ezért fontos, hogy több hűtő és fagyasztó adatai egy helyen áttekinthetők legyenek.
Több telephely kezelése
Ha több egység vagy telephely működik, különösen nagy érték lehet, ha nem kell fizikailag mindenhol jelen lenni ahhoz, hogy áttekintsd a hőmérsékleti adatokat.
A hőmérséklet-monitoring nem csak egy szenzor
Könnyű úgy tekinteni rá, mint egy újabb technikai eszközre.
Egy szenzorra a hűtőben.
Pedig az igazi értéke nem maga az érzékelő.
Hanem az, amit a működésben megváltoztat.
- Nem kell minden mérési adatot kézzel létrehozni.
- Nem csak néhány pillanatnyi érték áll rendelkezésre.
- Nem kell folyamatosan azon gondolkodni, hogy történt-e valami a két ellenőrzés között.
- És egy eltérésről akkor is értesülhetsz, amikor éppen nem vagy az egységben.
A technológia akkor jó, ha nem több feladatot ad, hanem kevesebbet.
Milyen élelmiszeripari egységekben lehet hasznos az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés?
Az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés nem csak nagy élelmiszeripari vállalkozások számára lehet érdekes.
Hasznos lehet például:
- cukrászdában,
- fagyizóban,
- pékségben,
- étteremben,
- kávézóban,
- főzőkonyhán,
- vendéglátó egységben,
- élelmiszer-előállító egységben,
- valamint több telephellyel működő vállalkozásoknál.
Különösen érdemes megvizsgálni a lehetőségét akkor, ha több hűtőt vagy fagyasztót használsz, nagy értékű készletet tárolsz, hosszabb időszakokra emberi felügyelet nélkül maradnak a berendezések, vagy sok munkaidőt fordítotok a kézi hőmérséklet-ellenőrzésre.
Automatizálni nem azért érdemes, mert lehet
Hanem azért, mert vannak olyan ismétlődő feladatok, amelyeket egy rendszer egyszerűbben el tud végezni.
A hőmérséklet folyamatos mérése pontosan ilyen.
Egy munkatársnak nem kell egész nap a hűtő mellett állnia.
A szenzor folyamatosan mér.
A rendszer meghatározott időközönként regisztrálja az adatokat és figyeli az eltéréseket.
Az embernek pedig ott marad szerepe, ahol valóban szükség van rá:
a döntésnél és az intézkedésnél.
Ha minden megfelelően működik, nincs szükség beavatkozásra.
Ha probléma van, tudsz róla.
Ez az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés lényege.
Automatikus hőmérséklet-ellenőrzés a HACCP Managerrel
A HACCP Manager hűtőmonitoring célja, hogy a hűtők és fagyasztók ellenőrzése ne egy újabb ismétlődő kézi feladat legyen az egységben.
A szenzor folyamatosan méri a hőmérsékletet, a rendszer meghatározott időközönként regisztrálja az adatokat, az értékek visszakereshetők, eltérés esetén pedig riasztás küldhető.
Így nem neked kell folyamatosan figyelned a hűtőidet és fagyasztóidat.
A rendszer figyel helyetted.
Mennyi időt spórolhat nálad az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés?
Érdemes a saját számaiddal kiszámolni:
- Hány hűtőt és fagyasztót ellenőriztek?
- Naponta hányszor?
- Mennyi ideig tart egy ellenőrzés?
- Mennyi a munkatárs teljes óraköltsége?
- Hány napon működik az egység egy évben?
Ezekből már kiszámítható, hány munkaórát fordítotok évente csak a hőmérsékletek kézi ellenőrzésére.
És még egy kérdést érdemes mellétenni:
mekkora értékű készlet van a hűtőidben és fagyasztóidban, valamint – ha van – a fagylaltpultban egy átlagos napon?
Mert a hőmérséklet-monitoring nemcsak munkaidőről szól.
Arról is, hogy hamarabb tudj róla, ha valami nincs rendben.
A számítást a saját adataiddal a hűtőmonitoring oldal kalkulátorával végezheted el. Ha pedig az érdekel, mi látszik a két kézi mérés között, olvasd el ezt is: Hűtő hőmérséklet ellenőrzése: mi történik két mérés között?
