Hűtő hőmérséklet ellenőrzése: mi történik két mérés között?

Reggel ellenőrzöd a hűtőt.

4 °C. Rendben.

Délután újra megnézed.

5 °C. Ez is rendben.

A hőmérsékleti naplóban tehát két megfelelő érték szerepel.

De van egy kérdés, amire ebből a két adatból nem kapsz választ:

mi történt a hűtőben a két mérés között?

Lehet, hogy semmi.

A hőmérséklet egész nap stabil volt, és a hűtő megfelelően működött.

De az is lehet, hogy délelőtt hosszabb ideig nyitva maradt az ajtó, a hőmérséklet megemelkedett, majd a következő kézi ellenőrzésre már visszaállt.

A délutáni 5 °C-ból ezt nem fogod látni.

Ez a kézi hűtőhőmérséklet-ellenőrzés egyik alapvető sajátossága: azt tudod, mennyi volt a hőmérséklet a mérés pillanatában.

A két mérési pont közötti időszakról viszont nincs folyamatos információd.

Pontosan itt jelent mást a folyamatos hőmérséklet-monitoring.

Mit mutat meg a kézi hűtő hőmérséklet ellenőrzés?

A kézi hőmérséklet-ellenőrzés egy adott pillanat állapotát mutatja meg.

Ha 8:00 órakor leolvasod a hőmérőt, azt tudod dokumentálni, hogy az ellenőrzéskor milyen értéket mutatott.

Ha 16:00 órakor újra megteszed ugyanezt, lesz még egy adatod.

Például:

• 08:00 – 4,2 °C
• 16:00 – 4,8 °C

Mindkét mérési eredmény megfelelő lehet.

A két adat között azonban nyolc óra telt el.

Mit tudunk ebből biztosan?

Azt, hogy 8 órakor 4,2 °C-ot, 16 órakor pedig 4,8 °C-ot mértünk.

És mit nem tudunk?

Azt, hogyan alakult a hőmérséklet a köztes nyolc órában.

Nem látjuk, hogy 10 órakor mennyi volt.

Nem látjuk, hogy délben mennyi volt.

És azt sem, történt-e a két mérés között átmeneti hőmérséklet-emelkedés.

A kézi mérés tehát nem rossz mérés.

Egyszerűen pillanatfelvétel.

Mi történhet két hőmérséklet-ellenőrzés között?

Egy élelmiszeripari egységben a hűtőket és fagyasztókat a munkanap során folyamatosan használják.

• Ajtót nyitnak.
• Árut helyeznek be.
• Árut vesznek ki.
• Új termék kerül a berendezésbe.

A dolgozók folyamatosan használják a hűtőteret.

Közben pedig maga a berendezés is ciklikusan működik.

A hőmérséklet tehát nem egyetlen változatlan szám.

Egy nyitva maradt hűtőajtó is látható lehet az adatokon

Tegyük fel, hogy 10:15-kor valaki nem megfelelően csukja be a hűtő ajtaját.

A hőmérséklet lassan emelkedni kezd.

11 órakor valaki észreveszi az ajtót, és megfelelően becsukja.

A hűtő ezután visszahűt.

Délután 16 órakor történik a következő kézi ellenőrzés.

A hőmérő ekkor már megfelelő értéket mutat.

A kézi naplóban így két megfelelő mérés szerepel:

• 08:00 – megfelelő
• 16:00 – megfelelő

A köztes esemény pedig egyáltalán nem jelenik meg.

Folyamatos hőmérsékletmérésnél azonban a hőmérséklet változása kirajzolódhat az adatokból.

Mit jelent valójában a folyamatos hőmérsékletmérés?

Fontos pontosan fogalmazni.

A hűtőben vagy fagyasztóban elhelyezett hőmérséklet-érzékelő szenzor folyamatosan méri a hőmérsékletet, a rendszer pedig meghatározott időközönként regisztrálja a mért értékeket.

A kettő nem ugyanaz.

A mérés folyamatos.

Az adatrögzítés meghatározott időközönként történik.

Ennek eredményeként időbeli adatsor keletkezik.

Például:

• 08:00 – 4,1 °C
• 08:15 – 4,0 °C
• 08:30 – 4,2 °C
• 08:45 – 4,3 °C
• és így tovább.

Nem az a lényeg, hogy valakinek ezeket az értékeket egész nap néznie kelljen.

Pont ellenkezőleg.

A rendszer célja az, hogy ne kelljen folyamatosan figyelned.

A hőmérsékleti görbe többet mond egyetlen számnál

Egyetlen adat azt mondja meg, mi volt egy adott pillanatban.

Az egymást követő adatokból viszont már folyamat rajzolható ki.

Ez különösen akkor érdekes, amikor valamilyen eltérés történik.

Példa: fokozatos hőmérséklet-emelkedés

Tegyük fel, hogy a regisztrált adatok a következőképpen alakulnak:

• 01:00 – 3,8 °C
• 02:00 – 4,0 °C
• 03:00 – 4,7 °C
• 04:00 – 5,8 °C
• 05:00 – 7,1 °C
• 06:00 – 8,4 °C

Ha reggel 6 órakor érkezel az egységbe, természetesen azonnal látod, hogy valami nincs rendben.

De a korábbi adatokból ennél többet is tudsz.

Látod, hogy a hőmérséklet nem 5:55-kor ugrott meg.

Az emelkedés órákkal korábban elkezdődött.

Ez már egészen más információ.

Nemcsak az számít, hány fok van, hanem az is, mióta

Ha egy reggeli ellenőrzésnél eltérő hőmérsékleti értéket találsz, az egyik első kérdés valószínűleg ez lesz:

mióta ilyen?

A pillanatnyi mérés erre nem tud választ adni.

A korábban regisztrált adatok viszont segíthetnek meghatározni, mikor kezdett megváltozni a hőmérséklet.

Ez azért lényeges, mert egy adott pillanatban mért érték önmagában nem írja le a teljes folyamatot.

Nem mindegy, hogy az eltérés éppen most kezdődött, vagy már órák óta fennáll.

A folyamatos hőmérséklet-monitoring egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy nemcsak egy számot kapsz, hanem időbeli összefüggést is.

Mi történik akkor, amikor senki nincs az egységben?

Napközben nagyobb az esély arra, hogy valaki észrevesz egy problémát.

Éjszaka más a helyzet.

Ha az egység este 20 órakor bezár, és reggel 6 órakor érkezik az első munkatárs, tíz óra telik el.

A hűtők és fagyasztók közben természetesen tovább működnek.

A kézi hőmérséklet-ellenőrzés éjszaka szünetel

Az utolsó ellenőrzés megtörténhet este.

A következő pedig reggel.

A kettő között nincs ember, aki odamenjen a berendezéshez és leolvassa a hőmérőt.

Ez teljesen természetes.

Éppen ezért érdekes a szenzoros hőmérséklet-monitoring.

A szenzor munkaidőn kívül is mér.

Éjszaka is.

Hétvégén is.

Ünnepnapon is.

Miért fontos a riasztás a hőmérséklet-monitoringban?

A folyamatos mérés önmagában még nem old meg mindent.

Tegyük fel, hogy a rendszer egész éjszaka tökéletesen regisztrálja a hőmérséklet emelkedését.

Reggel megérkezel, megnyitod az adatokat, és pontosan látod, mi történt.

Ez visszamenőleg nagyon hasznos információ.

De közben eltelt több óra.

Ezért a hőmérséklet-monitoring egyik legfontosabb funkciója az eltérés esetén küldött riasztás lehet.

Nem kell egész nap figyelned a grafikont

Egy jó automatizálás nem abból áll, hogy a papírnapló helyett mostantól egész nap egy applikációt nézegetsz.

Az nem időmegtakarítás lenne.

A rendszer figyel a háttérben.

Ha a beállított feltételek szerint minden rendben van, nincs vele teendőd.

Ha eltérés történik, értesítést kaphatsz.

Nem neked kell keresned a problémát. A rendszer jelzi, amikor valami figyelmet igényel.

Hűtő és fagyasztó: ugyanaz a probléma, más készlet

Az automatikus hőmérséklet-ellenőrzés értékét érdemes a berendezésekben tárolt készlet szempontjából is megnézni.

Egy hűtőben lehetnek:

• alapanyagok,
• tejtermékek,
• krémek,
• félkész termékek,
• húsok,
• előkészített élelmiszerek,
• késztermékek.

Egy fagyasztóban pedig akár hosszabb idő alatt felhalmozott, jelentős értékű készlet is lehet.

Fagyizó esetén ehhez jön a fagylaltpultban és a háttérfagyasztókban tárolt kész fagylalt.

Mennyi áru van most a hűtőidben és fagyasztóidban?

Egy olyan élelmiszeripari egységben, ahol hűtő- és fagyasztóberendezések vannak, érdemes nemcsak azt kiszámolni, mennyibe kerül a monitoring rendszer.

Azt is:

mekkora értékű készlet van a hűtőidben és fagyasztóidban, valamint – ha van – a fagylaltpultban egy átlagos napon?

Lehet 200 000 Ft.

Lehet 500 000 Ft.

Lehet több millió forint.

Ez egységenként teljesen eltérő.

De amíg ezt nem számolod ki, addig nehéz megítélni azt is, mekkora értéket felügyelne egy automatikus hőmérséklet-figyelő rendszer.

A hűtőmonitoring a munkaidőn is spórolhat

Van egy másik, sokkal könnyebben kiszámítható érték is.

Az emberi munkaidő.

Tegyük fel, hogy az egységben 8 hűtő- és fagyasztóberendezés található.

Naponta kétszer történik kézi ellenőrzés.

Egy berendezéshez oda kell menni, le kell olvasni az értéket és rögzíteni kell.

Számoljunk átlagosan 2 perccel.

Ez naponta:

8 berendezés × 2 ellenőrzés × 2 perc = 32 perc.

Ha az egység évente 300 napon működik:

32 × 300 = 9 600 perc.

Ez:

160 munkaóra évente.

Nyolcórás munkanappal számolva:

20 teljes munkanap.

Ha a feladatot végző munkatárs teljes óraköltsége például 4 000 Ft:

160 × 4 000 = 640 000 Ft évente.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy hőmérséklet-monitoring rendszer minden emberi ellenőrzést megszüntet.

Azt viszont megmutatja, hogy az egyenként jelentéktelennek tűnő, ismétlődő feladatok éves szinten már komoly munkaidőt jelenthetnek.

Miért más a digitalizálás és az automatizálás?

Ez a hűtő hőmérséklet ellenőrzésénél különösen jól látszik.

Digitalizálás

• A munkatárs odamegy a hűtőhöz.
• Leolvassa a hőmérőt.
• Papír helyett beírja az értéket egy telefonba vagy tabletbe.

Ez digitális megoldás.

De maga a munkafolyamat lényegében ugyanaz maradt.

Automatizálás

• A szenzor folyamatosan méri a hőmérsékletet.
• A rendszer meghatározott időközönként regisztrálja az adatokat.
• Az adatok tárolódnak.
• Eltérés esetén pedig értesítés küldhető.

Itt már nemcsak a papírt cseréltük le.

A munkafolyamat egy részét is automatizáltuk.

Ez az egyik legfontosabb különbség a digitális HACCP és a valóban automatizált HACCP-folyamatok között.

Hogyan segíthet a hőmérséklet-monitoring a HACCP dokumentációban?

A hőmérséklet ellenőrzése és annak dokumentálása hagyományosan két egymást követő művelet.

Először mérünk.

Utána rögzítjük az eredményt.

Automatikus hőmérséklet-monitoring esetén ez a két folyamat összekapcsolható.

A szenzor mér.

A rendszer regisztrál.

Az adatok tárolódnak.

Később pedig visszakereshetők.

Nem kell külön létrehozni a mérési adatot

Ez fontos.

A dolgozó nem egy üres digitális hőmérsékleti naplót kap, amit ugyanúgy ki kell töltenie, mint korábban a papírt.

A mérési adat a szenzorból érkezik.

A digitalizáció itt valóban munkát vesz le az ember válláról.

Mit lehet visszanézni egy hőmérséklet-monitoring rendszerben?

Egy jól kialakított rendszerben nemcsak az aktuális hőmérséklet érdekes.

A korábbi adatok legalább ilyen fontosak.

Megnézhető például egy adott berendezés hőmérsékletének alakulása egy kiválasztott időszakban.

Ez lehet:

• a mai nap,
• az aktuális vagy az előző hét,
• vagy egy hosszabb időszak, például az aktuális hónap.

Ha probléma történt, vissza lehet nézni, mikor kezdődött az eltérés és hogyan alakult utána a hőmérséklet.

Ez nemcsak dokumentáció.

Ez információ a saját berendezésed működéséről.

Milyen egységekben lehet hasznos a folyamatos hőmérséklet-figyelés?

Gyakorlatilag minden olyan élelmiszeripari vagy vendéglátó egységben érdemes megvizsgálni a lehetőségét, ahol hűtött vagy fagyasztott élelmiszert tárolnak.

Például:

• cukrászdában,
• fagyizóban,
• pékségben,
• étteremben,
• kávézóban,
• főzőkonyhán,
• vendéglátó egységben,
• élelmiszer-előállító egységben,
• több telephellyel működő vállalkozásnál.

Minél több berendezés működik, annál több időt igényelhet a kézi ellenőrzés.

Minél nagyobb értékű készletet tárolsz, annál fontosabb lehet, hogy egy problémáról minél hamarabb tudomást szerezz.

Nem a hőmérőt kell kiváltani, hanem a felesleges kézi munkát

Az automatizálás célja nem az, hogy technológiát tegyünk mindenhová csak azért, mert lehet.

A kérdés sokkal egyszerűbb:

van olyan ismétlődő feladat, amelyet egy rendszer megbízhatóan el tud végezni?

A hőmérséklet mérése ilyen.

A rendszer képes folyamatosan mérni.

Képes az adatokat meghatározott időközönként regisztrálni.

Képes azokat tárolni.

És képes jelezni, amikor valami figyelmet igényel.

Az ember feladata pedig továbbra is az marad, amit a szenzor nem tud elvégezni:

megnézni, mi történt, dönteni és szükség esetén intézkedni.

Hűtő hőmérséklet ellenőrzés a HACCP Managerrel

A HACCP Manager hűtőmonitoring rendszerének célja nem egyszerűen az, hogy digitálissá tegye a hőmérsékleti naplót.

Hanem az, hogy ahol lehet, maga az adatgyűjtés is automatikusan történjen.

A hőmérséklet-érzékelő szenzor folyamatosan mér.

A rendszer meghatározott időközönként regisztrálja a mért adatokat.

Az adatok tárolódnak és visszakereshetők.

Eltérés esetén pedig riasztás küldhető.

Így nemcsak azt tudhatod, hogy mennyi a hőmérséklet akkor, amikor valaki odamegy a hűtőhöz.

Azt is láthatod:

mi történt a két ellenőrzés között.

Számold ki, nálatok mennyi kézi munkát jelent a hőmérséklet-ellenőrzés

• Hány hűtőd és fagyasztód van?
• Naponta hányszor ellenőrzitek őket?
• Mennyi ideig tart a leolvasás és a dokumentálás?
• Hány napon működik az egység?
• Mennyi a feladatot végző munkatárs teljes óraköltsége?

Ezekből már kiszámítható, mennyi munkaidőt fordítotok évente a hőmérséklet kézi ellenőrzésére.

Ezután nézd meg a másik oldalt is:

mekkora értékű készletet tárolsz a hűtő- és fagyasztóberendezéseidben?

A két szám együtt sokkal többet mond arról, hogy mit jelenthet számodra az automatikus hőmérséklet-monitoring, mint önmagában egy szenzor ára.

Megnézem a hűtőmonitoringot →

A hűtőmonitoring oldalon mindkét számot ki is számolhatod: a kézi ellenőrzés éves munkaidejét és a hűtőidben tárolt áru értékét. Ha az éjszakai kiesés érdekel, olvasd el ezt is: Mi történik, ha éjszaka meghibásodik a hűtő?